Az 1956-os forradalomról biciklis szemmel igyekszünk megemlékezni. A forradalom a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, amelynek emlékét nemcsak a tankok, barikádok és fegyverropogások őrzik, hanem a mindennapi emberek bátorsága is.
A forradalom alatt Budapest és számos vidéki város útjai nem csak a harcok helyszínei voltak, hanem az információáramlás vérkeringése is, amelyhez elengedhetetlen volt a minél gyorsabb közlekedés a fővárosban.
A gépjárművek sok helyen elakadtak, a tankok elfoglalták az utcákat, és az üzemanyag is szűkössé vált. Ebben a helyzetben a kerékpár gyorsan nélkülözhetetlenné vált a városi közlekedésben.
A bicikli lett az egyik legbiztonságosabb és leghatékonyabb módja annak, hogy a felkelők, a civilek és az orvosok gyorsan mozoghassanak a városban. Az emberek kerékpárral szállították az üzeneteket, gyógyszereket és egyéb létfontosságú eszközöket egyik kerületből a másikba. A kétkerekűek csendesek voltak, mozgékonyak, és olyan helyekre is bejutottak, ahova a gépjárművek nem.
A biciklis futárok hősies munkát végeztek, akár életüket is kockáztatva a barikádok között. Kerékpáron szállították a leveleket, a segélykéréseket, sőt néha magukat a felkelőket is, hogy elérjék a következő harci pontot.
Kiválogattunk néhány fényképet a Fortepan gyűjteményéből, amiken a forradalom idején kerékpárral közlekedők láthatók.
